Antonín Dvořák: h-moll csellóverseny No.2. op.104. (Tomasz Máté)
--
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Részletek a Hattyúk tava és a Csipkerózsika balett zenéiből
több...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2026. május 10. vasárnap, 18:00
Közreműködik:
Tomasz Máté (cselló)
Vezényel: Baráti Kristóf
Dvořák sokáig nem tartotta a csellót méltó szólóhangszernek: szerinte „fent nyöszörög, lent morog” – s e véleménye mellett jó ideig ki is tartott. Első csellóversenye után, 1865-ben fogadalmat tett: többé nem ír darabot erre a hangszerre. Hasonló vonakodás előzte meg
Csajkovszkij balettjeinek születését is. A komponista 1875-ben kapott felkérést első balettjére, a Hattyúk tavára. Az orosz mester a szimfóniaszerzők komolyságával látott munkához, a dallamokat, s a történetet az egyes szereplőkhöz igazította. Kritikusai - akik értetlenül szemlélték a koncertterembe illő balettzenét – fanyalogva fogadták balettjét. De amíg Kulius Reisinger, A hattyúk tava koreográfusa szabad kezet adott Csajkovszkijnak, addig 1890-ben a Csipkerózsika balettnél Marius Petipa jóval határozottabb követelményeket támasztott Csajkovszkij irányába, túlságosan szűk keretek közé szorítva a zeneszerző fantáziáját. Szerencsére mindkét komponista esetben feloldódtak a kezdeti kételyek.
Csajkovszkij látványos jelenetekkel, izgalmas történelmi táncokkal, szólókkal és duettekkel ajándékozta meg a táncosokat, új szintre emelte a műfaj irodalmát: balettjeiben Mozart muzsikájának szépsége, Beethoven formai gondolkodása tükröződik, amit saját, hasonlíthatatlanul érzékeny zenei nyelvezete gazdagít. Dvořák pedig – harminc évvel korábbi fogadalmát megszegve – döntött úgy mégis barátja, a híres cseh csellista, Hanus Wihan (1855–1920) hatására, hogy ismét csellóversenyhez fog. Az eredmény: a hangszer irodalmának egyik legnagyobb remekműve, amely nemcsak a hangszer határait tágítja ki, hanem zeneszerzői életművének is koronája. Mindössze három hónap alatt írta meg hagyományos háromtételes versenyművét amerikai évei végén. A szenvedélyes, erősen ritmizált nyitó szonáta tételét saját Lass mich allein (Hagyjatok magamra) című dalkompozícióját idéző, bensőséges hangvételű Andante követi, melyen ismét a honvágy hangjaira ismerhetünk, ám a Prágában átdolgozott zárótétel már derűs, életvidám Rondóval ér véget.
Gioachino Rossini OLASZ NŐ ALGÍRBAN Opera két felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Nem mindennapi vígjátékot láthatnak nálunk, amit egy olyan rendező állít színpadra, aki maga is 900-szor játszotta ezt a hihetetlenül szórakoztató…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
