Dionüszosz, a bor és mámor istene visszatér Thébába, hogy bosszút álljon Pentheusz királyon,
aki nem hajlandó elismerni az ő isteni természetét. Dionüszosz őrjöngő bakkhánsnőkké változtatja a város előkelő asszonyait. A nők végül Kitherón hegyére vonulnak, köztük van Agaué is, a király anyja, aki tébolyultságában saját fiát szaggatja szét. Terzopulosz világhírű görög rendező sajátos látásmódú verziója.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Euripidész: BAKKHÁNSNŐK
Devecseri Gábor fordítása nyomán a szövegkönyvet írta Kozma András
Dionüszosz: BORDÁS ROLAND
Pentheusz: HERCZEGH PÉTER
Agaué: SZŰCS NELLI
Kadmosz, Thébai királya SCHNELL ÁDÁM
Teiresziasz: SZARVAS JÓZSEF
Második hírnök (testőr): VARGA JÓZSEF
Kórus, Asszonyok a palotából, Siratóasszonyok:
a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának színészhallgatói
Battai Lili Lujza, Bognár Bence János, Duma Kata,
Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter,
Kerék Benjámin Dominik, Kiss Anna Gizella,
Krauter Dávid Róbert, Mikita Dorka Júlia,
Polyák Anita, Puskás Balázs Ákos, Russa Karina, Séra Dániel,
Sipos Ilka, Wettstein Márk, Winkler Tamás Ábel
Díszlet- és jelmeztervező: THEODÓROSZ TERZOPULOSZ
Zeneszerző: PANAYIOTIS VELIANITIS
A rendező munkatársa: SAVVAS STROUMPOS
Dramaturg: KOZMA ANDRÁS
Tolmács: PAPASZTERGIU PANAJULA
Ügyelő: Lencsés István, Géczy István
Súgó: Sütő Anikó
Rendezőasszisztens: Vida Gábor
Rendező: THEODÓROSZ TERZOPULOSZ
Az olvasópróba időpontja: 2022. március 10.
A bemutató tervezett időpontja: 2022. május 14.
A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák eddig sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeumban, ahol a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves története elevenedik meg mintegy 600 műtárgy kompozíciója révén.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A Walk My World Vergilius eposzát, Aeneas és Dido tragikus szerelmi történetét kelti életre, melyben Trója és Karthágó mitikus hősei a tánc és az újcirkusz nyelvén szólnak hozzád. A minden érzékszervre ható monumentális térbe belépve egy másik valóság tárul fel: saját utadon járva fedezed fel a hősök történeteit. Istenek játszmái, ármány és szerelem szövik át a lélegzetelállító installációk világát, ahol bármi megtörténhet: rejtélyek bontakoznak ki, elbűvölő karakterek csábítanak. Az ősi, mitikus történetet illetve a mítoszokból ismert isteneket, halandókat és különös lényeket nemzetközi hírű artisták és táncművészek keltik életre.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Bepasiztunk – „Válás Rock and Roll” két felvonásban (2 × 60 perc)
Találkozzunk szeptember 12-én a Bridge Gardenben!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
