4. Vajda Gergely és Berecz Mihály
Bartók és Bruckner
Bartók és Bruckner
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2022. május 6. péntek, 19:00
Vajda Gergely és Berecz Mihály
Műsor
Bartók: Magyar képek
Bartók: III. zongoraverseny
Bruckner: IV. szimfónia
Közreműködik: Berecz Mihály
Vezényel: Vajda Gergely
Bartók Béla 1931-ben meghangszerelte néhány korábbi zongoradarabját, amelyeket egy ciklusba fűzött össze. Ebből keletkezett a Magyar képek című zenekari mű. Tételek: 1. Este a székelyeknél, 2. Medvetánc, 3. Melódia, 4. Kicsit ázottan, 5. Ürögi kanásztánc. Bartók Béla III. (E-dúr) zongoraversenye 1945-ben keletkezett, amikor a szerző már az Egyesült Államokban élt, és a leukémia már előrehaladott állapotában szenvedett. A premierre 1946. február 8-án került sor. A művet feleségének, Pásztory Dittának ajánlotta, aki maga is igen képzett zongorista volt. Az eddigi zongoraversenyeiben az „agresszivitás” és a virtuozitás volt előtérben, most inkább a líraiságon van a hangsúly. Bartóknak ez a „végakarata” különös, új harmóniában oldja fel egész életművének konfliktusait. A kompozíció utolsó 17 ütemének hangszerelését Serly Tibor egészítette ki. Anton Bruckner(1824-1896) egyik legnépszerűbb szimfóniája a IV. (Esz-dúr) szimfónia. A vonósok halk tremolója fölött egy végtelenül egyszerű kürt szignál szólal meg. Ennek a témacsírának kettős arca van. A motívum egyfelől statikus, önmagába zárt, önmagába visszatérő karakterű, másfelől felfelé törő és dinamikus, mely elsősorban a motívum ritmusával magyarázható. A lassú tétel hangulatvilágát sokféleképpen jellemezték már. Van, aki melankolikusnak, szomorúnak hallja, mások természet zenét hallanak ki belőle, megint mások gyászindulót. Bruckner biográfusai szerint ez az Andante egy zarándokének. Az 1880-ban elkészült finálé (melyet egy korabeli recenzens “Végítélet” finálénak nevezett el) egy “népünnepély” jellegű zárótételt váltott fel. A két finálé közötti időszakban – Brucknerre jellemző módon – a zeneszerző már az ötödik és a hatodik szimfónián dolgozott, valamint átdolgozta a másodikat és harmadikat. Az új művek, illetve az átdolgozások nyilván hatással voltak a negyedik szimfónia fináléjára is.
A Szente Vajk vezette, megújult Erkel Színház egyedülálló hangulatából és az olasz nyár életérzéséből született ez a könnyed, zenés előadás. Kisváros az olasz tengerparton, annak is varázslatos, napfényes főtere. Nem is lehet ennél jobb hely, hogy szerelemről, vágyról, tavaszról szóljanak az örökzöld slágerek. Imádnivaló, bolondos szereplők gabalyítják a szerelmi szálakat: Don Tomao, a korosodó amoroso, könnyűvérű szobalánya, egy leleményes panziósnő, a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló presszós, az életunt milliomos és a többiek, mind kergetik az álmaikat, míg a komédia közepén ott áll szédülten egy magyar lány, Viktória, aki egy szót se ért olaszul. Ebből nem sülhet ki más, csak két és fél óra fergeteges vidámság.
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.
Dumaszínház est
A szerző megjegyzése: a FULLY COMMITTED kitalált történet. Minden hasonlóság bármely élő vagy nem élő személlyel csupán a véletlen műve.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!