Múzeum, kiállítás

Egy vezetett alkalmon nemcsak azt tudhatjuk meg, mire használták a hímzett törölközőket, a sulykolót vagy a mángorlót, hanem azt is, milyen társadalmi normák, női szerepek, tabuk és rítusok kapcsolódtak a tisztasághoz. Szó esik a szappanfőzés veszélyes, mégis nélkülözhetetlen gyakorlatáról, a piszok és a tisztátalanság határairól, valamint arról is, hogyan váltak egyes használati tárgyak szerelmi ajándékká.

A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört: mézeskalács-készítés, nemezelés, a fazekasmesterség hagyománya, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásai, hímzés és bútorfestés, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világa.

A Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című kiállítás az 1910-es évek Magyarországára repít: abba az időbe, amikor a fénykép még üvegre született, és a fotográfusok műtermei egyszerre voltak technikai laborok és életmesék színterei. A tárlat a magyar fotótörténet egy különleges és sebezhető kincséből, a vidéki fényképészműtermek két tonnányi, 25 000 darabos, Néprajzi Múzeumban őrzött üvegnegatív gyűjteményéből válogat.

Lakatos Gergely főmérnök vezetése és előadása

Hat művész, Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter festőművészek, Sárkány Győző grafikusművész, Kalmár János és Szabó Tamás szobrászok különböző médiumokon és gondolkodásmódokon keresztül közelítenek az emlék és az anyag folyamatos párbeszédének vizsgálatához.

2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.

Elemér-túra

A hangok is rajzok, csak láthatatlanok: Magyarósi Éva tárlatvezetése a Nino és Nina, amikor még utoljára visszanéztek című kiállításon Csőke Flóra csellistával.

A farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak, a mulatság, az átváltozás és a télűzés ideje. A hagyományos paraszti kultúrában ez a közösségi ünneplés, a zajkeltés, a maszkviselés és a felszabadult szórakozás időszaka volt. A Néprajzi Múzeum farsangi programnapja e sokarcú hagyomány világába enged betekintést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt: előadásokkal, tárlatvezetésekkel, kézműves foglalkozásokkal, filmvetítéssel és koncertekkel.

Valentin-nap alkalmából különleges kapcsolódásra hív a Mágikus kör című kiállítás.

2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.